Nem akarok túlzottan negatívoskodni már az elején, de elsősorban annak köszönhető a három hónapos időintervallum, mert a három hónap alatt se történt velem annyi esemény, mint máskor egy alatt szokott. No, de sebaj, jön még izére valami, meg lesz ez még így se, meg ennél rosszabb sose legyen, meg ilyenek jutnak eszembe így szombat reggel, a pénteki buli után hazajövő, de aludni nem igazán tudó emberként.  2009. március 25. szerda. Mivel egész márciusban nem zenéltem sehol, és a Deep Vision Night tagjaként is én publikáltam utoljára mixet az oldalunkra, gondoltam erőt veszek magamon, és összeállítok egy live jellegű mixet. A DVN-hez hozzátartozik egy, a deep house-on belüli elég konkrétan meghatározható (persze most nem határozom meg) hangzásvilág, amitől kissé eltávolodtam az utóbbi időkben, illetve ebben a kategóriában nem találtam kimagasló darabokat. Tehát hogy is mondjam, hozzám képest DVN-es lett, a DVN-hez képest mint utólag kiderült, nem. A mix egyébként itt elérhető: Ernest C. - Freaky vision Mivel Tolnai ex dj társam úgy gondolta, hogy a mixet nem kívánja felrakni az oldalunkra, vagyis jelezte, hogy nem szívesen tenné („mert szar”), és különben is mostanában nem jönnek be neki a zenéim, szó szót követett, aminek a végeredménye az lett hogy közös megegyezéssel, némi szolid Msn-es vita társaságában kiváltam a DVN-ből. Valamint még aznap újra beléptem a régi, büki barátokból álló Strange Line produkciómba. Tök furcsa különben így visszaolvasni hogy ki hol tag, meg milyen viták vannak ebből, holott meg szinte senki se tart előbb a másiknál, a semmin vesznek össze az emberek… 2009. április 4. szombat. Újabb mix, Prodata Live címmel. A Freaky vision-nél kicsit nyáriasabb, de hasonló stílusban építkezik. Hallgasd meg: Ernest C. - Prodata Live
2009. április 25. szombat. Jól megszokott hely, Kőszeg, Columbus. Ezúttal nem a bár részen, hanem a teraszon zenélgettünk c.Molle Lacival. Mit mondjak? Pár ismerős arc, jó hangulat, kis iszogatás, napsütés, és az időhöz illő finom, dallamos house-ok. Nagyon szuper a hely, igazi kis mediterrán terasz, ami még bővülni fog medencével, és egyéb nyalánkságokkal. Mondtuk is hogy valaki hozhatna egy tengerpartot, amit csak úgy ki kell venni a dobozból, kinyitni, és leteríteni mellénk. Na persze ekkora doboz nem fér el bárhova, így úgy döntöttünk buszt fogunk várni, ami hozza majd. Az eszmecsere után kb. 5 perccel érkezett is egy busz, csak sajnos tengerpart nélkül.  2009. május 1. péntek. A nyolc órás kis melóm után gyorsan hamar indulás Balatonberénybe. Ott van ugyanis a haver által frissen kibérelt dizsi, ami mivel a haverom haverjai az én haverjaim is, az idényre Strange Line törzshelyként nevezett be. Magyarán itt fogunk mi zenélgetni sokan, jókat. Ez a buli nyitó buli volt, várakozáson felüli érdeklődéssel. A száz-százötven fős kis klub ugyanis majdnem tele volt, a bárpultnál sorok álltak, a hangulat meg… Áááhhh! Oké, az elején még nem nagyon táncikálgattak a monotonabb house darabjaimra, de Laca beállt a pultba, a kötelező sláger darabokat letolni, hogy ne haljon meg a buli. Aztán szépen lassan egy-egy track-ig mindig visszaálltam, amiből egy eszelős b2b kerekedett. Olyan szinten megneveltük az embereket (meg az alkohol is), hogy egy órától komolyan mondom szinte teljesen mindegy volt hogy mit rakunk fel, megbolondultak rá. Konkrétan volt olyan hogy mi Lacával nekiálltunk keringőzni a pultban, közös haver pedig mellettünk gitározást imitált, ami közben mi szétszakadtunk a röhögéstől, az emberek meg üvöltöztek, sikítottak, valósággal széttépték a házat. Háromkor szólt a bérlő haver hogy lassan vezessem le a bulit, de a lájtos deep-ekre sem lettek kevesebben a tánctéren. Aztán Scold erős techno egyvelegével próbálta hazaküldeni az embereket, amire az utolsó, sarokban ülő emberke is felállt, és csövön lett megint a placc. Én nem bírtam tovább, berúgtam nagyon, ahogy ilyenkor kell, aludni tértem, mivel másnap: 2009. május 2. szombat. Reggel felkeltem, indulás Sárvárra, havert kirakni. Itthon volt kb. két órám hogy összeszedjem magam, hangcuccokat, lemezeket, mindent, aztán indulás Celldömölkre. Mondanom sem kell, hogy hulla fáradtan érkeztem meg. „Vártam” nagyon az estét, mert Celldömölkről annyit kell tudni hogy általában verekedések szoktak lenni az ilyen rendezvényeken. És azért hívtak meg zenélni, mert az előző dj-be mindig belekötöttek, és már nem vállalta a fellépést a helyszínen (Korona Presszó). Plusz, a srác aki meghívott, arra a kijelentésemre hogy zenéltem már mediterrán jellegű helyen, arra asszociált, hogy latin zenét játszom, amihez persze közöm semmi, de ő rendesen bereklámozta már a környéken, hogy latin est lesz. Na, ti is várnátok mi?  Mindezek ellenére kellemes csalódás ért. Tánci ugyan nem volt, de szabad ülő hely sem. Voltak viszont jó arcok, aranyos csajok, finom koktélok, és a részemről egy kereken nyolc órás maratoni szett, amiben aztán volt időm bemutatkozni rendesen. Kellemes kávézgatós zenéket játszottam, aztán néha lájt progit, sok-sok deep-et, jack-et, vocal house-okat, ügyes válogatással szinte bármit lejátszhattam. Féltem a szám kérőktől is, egy-ketten próbálkoztak, de aztán megértették hogy mi a szitu. Magyarán, egy nagyon jó élménnyel gazdagodtam ezzel a bulival, és köszönet ezúton is Milánnak a meghívásért, remélem lesz még folytatás. 2009. május 6. szerda. Strange Line újra tagságom örömére a Strange Line Live mixem második epizódja is elkészült. A minimal-t ezúttal hanyagoltam, inkább különlegesebb hangzású detroit-okból szemezgettem, és a mix vonalvezetése is eltér a megszokottól (vagyis attól amit az ember várna). Itt lehet tölteni: Ernest C. - Strange Line Live II. 2009. május 8. péntek. Berger Cuki, Bükfürdő. Szintén teraszos zenélgetés Lacával. Az időjárás sajnos nem a legkedvezőbben alakult, de teljesen korrekt összeröffenés volt ez is, olyan "állj ki az utcára és nyomjad" jellege volt a dolognak. Elvileg még megyünk… 2009. május 29. péntek. E havi utolsó fellépésem. Hirtelen jött ötlet, két nappal a buli előtt hívtak fel. Kőszegen jártam azt tudom, meg azt is hogy valamilyen hegyen, meg hogy baromi sokat kellett menni mire elértem azt az elhagyatott épületet amiben nagyjából 30-40 ember várt már (késtem). Szóval kalandosan telt az oda út. Gyors bepakolás, zene indul. Próbálkoztam minden igénynek megfelelni, de az elején ez lehetetlennek bizonyult. A csajok (arany szíveim) folyamatosan jöttek oda hogy játsszak „disco shit”-es zenéket. Én nem értem hogy attól függetlenül hogy valaki egyre jobban be van rúgva, miért hiszi azt hogy ha a harminc eddig kérését sem tudtam teljesíteni, akkor érdemes megpróbálni harmincegyedszer is. Vagy talán elfelejtette hogy már beszélt velem? A fiúk meg felváltva szajkózták „jáccá keményet!”. Aztán ahogy ez lenni szokott, a party arcok maradtak, volt tombolás, miegymás. Sok miegymás. Meg utána még tombolás, aztán ahogy mentem úgy jöttem, pakolás, go haza. Köszi mindenkinek aki segített a végén, meg hogy ilyen jó fejek voltak velem, Norbi, neked meg innen is boldog szülinapot! Június 13-án találkozzunk Balatonberényben! Remélem, odaküldünk megint! 
|
